Bejelentővédelem
Talán kevésbé terjedt el a köztudatban az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmének közös minimumszabályaira vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú irányelve („Whistleblowing Irányelv” vagy „Irányelv”). Pedig az ezzel összefüggő harmonizáció eredményeként került a korábbi Panasztörvény (2013. évi CLXV törvény) alapjait felhasználva megalkotásra a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (új Panasztv), ami 2023. május 25-én került kihirdetésre. Ez a jogszabály számos új kötelezettséget vezet be, ugyanakkor meglehetősen rövid felkészülési idő miatt is komoly megfelelési kihívást jelenthet valamennyi érintett vállalkozás számára. A Panasztv fókuszában az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók, valamint az állami szervek működésének a bejelentések felhasználásával történő jobbá tétele, valamint a bejelentők minél teljesebb védelme áll, és hangsúlyos a korrupció elleni hatékony fellépés is. A törvény az Irányelvhez hasonlóan különös jelentőséget tulajdonít a személyes adatok védelmének. Ez a védelem nemcsak az esetleges bejelentőt vagy éppen a bejelentésre okot adó magatartást tanúsító vagy mulasztó személyt védi, hanem azt is, akinek érdemi információi lehetnek a bejelentéssel kapcsolatban.
A törvény alapvetően kétféle bejelentés típust nevesít:
A panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá.
A közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
Kikre tartalmaz kötelezettséget az új Panasztörvény, és milyen határidőket állapít meg?
1./2023. július 24. napjától érintett szervezetek:
Minden 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezet.
50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv.
50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv.
50 fő foglalkoztatotti létszám feletti az állam tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság.
Létszámtól függetlenül minden olyan szervezet, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozik.
2./2023. december 17. napjától érintettek:
Minden legalább 50 főt foglalkoztató szervezet, legyen szógazdasági társaságról, alapítványról, vagy bármi egyéb szervezetről.
3./2025. január 1. napjától érintettek:
10 000 főnél több lakosú települések önkormányzatai.
Legalább 50 főt foglalkoztató helyi önkormányzat, irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek.
Helyi önkormányzat tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek és gazdasági társaságok.
Milyen kötelezettséget ír elő a jogszabály és ez hogyan telejsíthető?
Az új Panasztörvény alapján a foglalkoztatóknak belső bejelentési csatornát úgynevezett ,,belső visszaélés-bejelentési rendszert” kell létrehozniuk és működtetniük, ami történhet szervezeten belül vagy külső fél megbízásával.
Mivel a foglalkoztatónak erre a célra egy pártatlan személyt kell kijelölni ami a gyakoraltban ritkán kivitelezhető, ezért célszerű a rendszer üzemeltetésére bejelentővédelmi ügyvéd megbízása.
Miért válasszon engem erre a feladatra?
A belső szabályozás összhangba hozatala a compliance szempontokon túl adatvédelmi, munkajogi, kérdéseket is felvethet, ami egy komplex megfelelési feladat az érintett vállalkozások számára.
Compliance szakjogászként, és adatvédelmi tisztviselői végzettségem révén olyan többlettudással rendelkezem, ami ezen feladatok ellátásához nélkülözhetetlen.
Ha a foglalkoztató nem működtet belső visszaélés-bejelentési rendszert, akkor szabálysértési eljárás, foglalkoztatás-felügyeleti hatósági eljárás és szankció, adatvédelmi hatósági eljárás is felmerülhet. Ez szankciókat, akár jelentős összegű bírságokat is eredményezhet.
Véleményem szerint azonban sokkal fontosabb a rendszer működtetésének pozitív hatása. Compliance szakjogászként meggyőződésem, hogy egy hatékonyan működő visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése a jogi megfelelés biztosításán túl megerősítheti az etikus vállalati kultúrát, erősíti a kontrollok működésének hatékonyságát, segítséget nyújthat a jogsértések, visszaélések és egyéb magatartási normák megsértésének feltárásában, javíthatja továbbá a vállalkozás külső és belső megítélését is, azáltal, hogy a vállalat elkötelezettséget mutat az etikus, „compliant” működés iránt.
Ezzel a szemlélettel az első pillanatban tehernek tűnő törvényi kötelezettségből előnyt kovácsolhat a foglalkoztató, aminek pozitív hatása gazdasági mutatókon keresztül is érezhető lehet.